Hol volt, hol nem volt ... azok a 70-80 -as évek: amikor nem lehetett kapni sok mindent, de mégis itt vagyunk, túléltük.
Nem volt Milka, Merci csoki na meg Raffaello vagy Ferrero Rocher ... mi szerényebbek voltunk és a Kajlát, a Macit és a Kedvencet ettük. Utánna leöblítettük egy kis Bambival és elnyúltunk az ágyon, nézvén a magyar 1 vagy 2 -őt. (mert csak ezek mentek)
Hiány volt minden területen: de aki élt azokban az időkben mégis visszakívánkozik. Az egyszerűség néha jobb. Ma már persze bármit megvehetünk: csak legyen pénze az embernek.
... És újból itt van: a magyarországi polcokon a Kajla csoki. Tegnap kaptam egyet és felismertem a csomagolását. Már nem emlékszem, hogy ettem volna kiskoromban ilyet. Mégis honnan emlékszek rá?
A testvérem és én mindig megtartottuk az édességek papírjait: szépen könyvekbe tettük s így kisimult. Talán még a padláson meg is van a kollekciónk.
A csokiról annyit kell tudni, hogy a kutya a Pajtás című képes gyermekújságnak volt a ,,reklámarca''.
Kajla az egyetlen magyar képregényhőssé vált, amely valóban népszerű volt a tíz-tizennégy évesek körében.
Ezért piacra dobták a csokit is... csomagolása annak idején hasonló volt, a mostanihoz. (eltérés: akkoriban Kajla Nugátként forgalmazták, és a kutya egy kicsit kisebbnek látszódott)